A vállalati társadalmi felelősségvállalás, azaz a CSR világszerte egyre inkább központi eleme a gazdaságnak. Magyarországon a vállalatok nagy része végez valamilyen CSR-tevékenységet, mégis sok vállalat ambivalensen áll a témához: egyfajta „kötelező körként” jótékonykodnak, de nem igazán látják át, milyen pozitív hatása lehet akár pénzügyi és HR-szempontból is a CSR-kampányoknak. „Emiatt Magyarországon a valós jelentőségéhez képest kevesebb szó esik a nyilvánosságban a CSR-ről, és mi ezen változtatni szeretnénk”, mondja Thomas Straumits, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara elnöke.
A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara június 28-án indította el a CSR Tudatossági Hét néven online kampányát, amelynek célja, hogy segítse a hazai cégeket a támogatott cél, a közösség és a vállalat szempontjából is hatékonyabb CSR-kampányok szervezésében. A kampányba számos magyarországi vállalat, kamara és szervezet bekapcsolódott, köztük az ABB Kft is.
Örökbe fogadtunk egy óvodát! 
Örökbe fogadtunk egy óvodát! 
Örökbe fogadtunk egy óvodát!
Nemcsak a nyilvánosságnak szól
A társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban tévhit, hogy az lényegében csak a reklám egy formája, de, ahogy az a Svédország Nagykövetségének megbízásából készített, magyarországi cégek körében végzett felméréséből is kiderült, a CSR-kampányok valójában nemcsak az ügyfeleknek szólnak, hanem motiválhatják a jelenlegi és potenciális munkavállalókat is.
„A CSR-tevékenységeinkkel kapcsolatban az motivál minket, hogy segítségükkel a munkavállalók hozzáállása is átalakul (…) Szeretnénk, ha a munkavállalóink látnák, hol és hogyan tudják segíteni a közösségüket” – foglalta össze saját CSR-filozófiáját egy magyarországi német cég CSR-felelőse. Egy amerikai hátterű gyártó úgy fogalmazott: a cég szempontjából is fontos, hogy a csapaton belül növeljék a sokszínűség elfogadottságát, és csökkentsék az előítéletességet, erre szolgálnak a vállalat jótékonysági programjai is.
Az employer branding, azaz a munkáltatói imázs szempontjából különösen hasznosak az esélyegyenlőséggel és elfogadással kapcsolatos kampányok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy például a fogyatékossággal élőkkel, LMBTQ emberekkel és más kisebbségekkel kapcsolatos CSR segít abban, hogy a cégekhez több fiatal, nyitott gondolkodású munkavállaló jelentkezzen, és abban is, hogy barátságosabb munkahelyi légkör alakuljon ki a cégnél.
Esélyegyenlőség, oktatás, környezet
A CSR-ról a legtöbb embernek a pénzadományok jutnak az eszébe, amely Magyarországon valóban a leggyakoribb formája a jótékonyságnak: mintegy háromnegyedük ajánlott már fel pénzt egy jótékonysági szervezetnek. Gyakori viszont a másféle, közvetlenebb segítségnyújtás is, a cégek 56 százaléka például részt vett önkéntes munkában is. Az ilyen tevékenységet és a készségalapú önkéntességet a munkavállalók nagy része sem érzi tehernek: csak a vállalati vezetők 8 százaléka mondta azt, hogy a beosztottak passzívak, amikor CSR-munkáról van szó.
Bár a médiában a legnagyobb nyilvánosságot a nagyvállalatok CSR-kampányai kapják, fontos megemlíteni, hogy a kis- és középvállalatok hasonló arányban támogatnak jótékony célokat, általában helyi civil szervezeteken keresztül. Sőt, a kisvállalatok, jövedelmükhöz viszonyítva gyakran erejükön felül támogatnak társadalmi ügyeket. Az egyik oka annak, hogy keveset hallunk a magyar vállalatok CSR-tevékenységéről, az az, hogy igen kevés cégnél jelöltek ki külön CSR-felelőst: míg a multinacionális cégen negyedénél van külön CSR-osztály, a magyar cégeknél csak 9 százalék az arány.
