Global site

Az ABB weboldala cookie-kat használ. A weboldalunkat látogatók elfogadják a cookie-k használati feltételeit. Tudjon meg többet

Programozható robot kisokos – az autóipartól a orvosi robotokig

Az automatizáció kapcsán manapság egyre inkább felmerülő fogalom az úgynevezett Ipar 4.0, amit a negyedik ipari forradalomként is emlegetnek. A cikkben ezen keresztül mutatjuk be azt, hogy hogyan hat a hétköznapjainkra az automatizáció, illetve milyen programozható robotok léteznek.

 

Mi is az az Ipar 4.0?

A sokat emlegetett Ipar 4.0, vagy másnéven 4. ipari forradalom, már javában zajlik. Az automatizálás, a mesterséges intelligencia, az IoT (Internet of Things), és a Big Data ugyanis olyan mértékben változtatják meg a mindennapjainkat, hogy azt már nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Egyébként alapvetően 3 nagy, ipari forradalmat különböztethetünk meg az emberiség történetében:

●      A klasszikus, nagy, ipari forradalom 1750-től körülbelül 1870-ig tartott.

●      A második az 1870-es évektől, az első világháború kezdetéig, 1914-ig.

●      A harmadik ipari forradalom a világháború befejezése után, 1918-tól 1939-ig.

A hetvenes évektől ugyan beszélhetünk elektronikai forradalomról is, azonban ez most ért el olyan szintre, hogy valóban beléptünk a negyedik ipari forradalomba.

Ahogyan az első három forradalmat, úgy az Ipar 4.0-át az emberiség alapvető félelme az úgynevezett technofóbia jellemzi. A társadalom ugyanis fél attól, hogy a robotok az automatizáció révén elveszik a munkájukat, ők pedig nem tudják eltartani a családjukat.

Azonban, ahogyan az első három forradalomból is látszik, a félelem alaptalan. Hiszen, habár valóban szűnnek meg munkahelyek, szektorok, sőt egész ágazatok, azonban mindig lesz helyettük új. Ez a folyamatos, dinamikus változás biztosítja ugyanis az emberiség fejlődését.

Az említett fejlődés egyik mérföldköve volt, amikor megjelentek az ipari robotok. A technológia átalakulásával azonban egy új fogalom is beférkőzött a köztudatba, az ún. kobot.

 

Kobotok vagy robotok?

A robotipar iszonyatos tempóban fejlődik. Míg 10 évvel ezelőtt az ipari robotok jelentették a az automatizálás csúcsát, ma már kialakult a robotika egy másik csoportja is, amelyet együttműködő robotoknak neveznek. (Innét is ered az elnevezés: kollaboratív robotok, vagyis kobotok.)

De mi a különbség a kobotok és a hagyományos robotok között?

Ahogyan a név is sugallja, a kobotok az emberek mellett, velük együtt dolgoznak, míg a robotok helyettük - talán így lehet a legjobban leegyszerűsíteni a fogalmak közti különbséget.

Azonban, ha kicsit mélyebbre ásunk, még inkább átláhatjuk, milyen differencia, vagy épp közös vonás, van a kettő között.

Az ipari robotok programozása például jóval nagyobb szaktudást igényel, míg a kobotokat sokkal könnyebb megtanulni programozni. A hagyományos robotokat ráadásul arra tervezték, hogy nagyon gyorsan, nagy mennyiségű terméket gyártsanak le. Ezeníkvül sokkal több helyet is igényelnek az együttműködő robotoknál.

Mivel a kobotok komplexebb feladatokra is képesek, és az emberekkel együtt kell dolgozniuk, könnyedén áttelepíthetőek A-pontból B-pontba. Ezzel szemben az automatizált robotok helyhez kötöttek.

Mivel ily’ módon szorosan együttműködnek az emberrel, a kobotoknak szigorú biztonsági előírásaik és protokolljaik vannak. Így, ha egy ember belép egy megadott munkaterületre, vagy a kobot akadályba ütközik, automatikusan leáll. Ráadásul az együttműködő robotoknak nincs szükségük arra, hogy rácsokkal, korlátokkal elszaparálják őket az emberektől.

De vajon melyik iparágban melyik robot a jellemző?

 

Robotok az e-kereskedelemben

Az e-kereskedelem (vagy másnéven e-commerce) az elmúlt 2-3 évben robbanásszerű fejlődésnek indult - elég csak az Amazonra gondolni. Ezt az meredek piaci emelkedést pedig a koronavírus-járvány még inkább előremozdította.

Érdekesség: A Statista adatai jól mutatják a változásokat. Míg az e-commerce 2019-ben világszerte 1,7 billió euró forgalmat bonyolított le, addig ez 2024-re csaknem megduplázódhat; előreláthatólag mintegy 2,6 billió euróra nő majd.  

Ráadásul világszerte egyre népszerűbb az ún. dropshipping is.

Ennek lényege, hogy a webshop tulajdonosának nem kell törődnie a logisztikával, ugyanis a csomagot a nagykereskedelem küldi a vásárló részére. Ezek az újszerű megoldások pedig soha nem látott igényeket generáltak a logisztikai iparra nézve.

Ahhoz pedig, hogy ezt a megnövekedett igényt a gyártók ki tudják elégíteni, elengedhetetlen, hogy automatizálják a folyamatokat. Jellemzően ilyenek például a különböző csomagolási feladatok, vagy épp a komissiózás, vagyis a megrendelő által kívánt áruk kiválogatása.

Az ilyen megoldásokhoz például remekül használhatóak a kobotok. Az ABB az egyik legismertebb szilcíum-völgyi mesterséges intelligencia start-uppal, a Covarianttal lépett kapcsolatba, hogy teljesen egyedülálló komissiózó megoldásokat hozzunk létre.

Cégünk mintegy 20 pályázó közül választotta ki a nyertest. A célunk nem titkoltan az, hogy betöltsük azt a piaci űrt, amelyet a raktári munkaerő toborzása jelent. Ennek hiányára voltak egyébként különböző próbálkozások.

Azonban a robotika most érte el azt a fejlettségi szintet, ahol az MI (mesterséges intelligencia) valóban hatékonyan támogatni tudja a folyamatokat, például az anyagmozgatást és az árucikkek kezelését. Ehhez nyújt majd segítséget a Covariant által fejlesztett MI, a Covariant Brain.

https://www.youtube.com/watch?v=XZzXzGKvECw

 

Robotok az építőiparban - avagy akcióban az autonóm fúrórobotok

Az ember nem is gondolná, mennyi munkával jár az, hogy biztonságosan liftezhessünk a magasépületekben.

Természetesen nem szeretnénk a végletekig belemenni a részletekbe, annyit azonban érdemes tudni, hogy a felvonók sínjének, valamint ajtajának rögzítéséhez úgynevezett ankercsavarokra van szükség. Ezeknek a furatait kifúrni pedig nem kis munka, hiszen az aknában, rögzítővel több száz furatot készíteni időigényes, és nagy erőkifejtést igényel.

Ezt a piaci rést látta meg a svájci székhelyű Schindler, és az ABB-vel együttműködve egy olyan robot fejlesztésébe kezdett, ami egy automatikus emelő segítségével elkészíti a furatok helyét.

Ez elsőre talán egyszerűnek hangzik, hiszen azt hinné az ember, hogy előre betáplált koordináták alapján kell csupán a rendszernek futnia. Ez egyébkén valóban így is van, azonban a dolog jóval komplexebb.

Ebben az esetben nem lehet tévedni; milliméteres pontossággal kell beazonosítani a furatok helyét. Ráadásul a robotnak a szerint kell váloztatnia a pozícióját, hogy elé elé kerül-e valamilyen nem várt tárgy, például betonvas. Ebben az esetben pedig az MI-nek kell kiszámítania az új furat helyét.

Erre a célra a Schindler az ABB egyik rugalmasan telepíthető robotját, az IRB 2600-at választotta. És minden büszkeség nélkül kijelenthetjük, hogy a próbafúrást sikeresen végezte el, úgy is mondhatnánk, hogy a robotunk kitűnőre vizsgázott.

https://www.youtube.com/watch?v=TcxwmLfBAvo&feature=emb_title

 

Autóipari robotok

Talán az egyik legelterjedtebb és legismertebbek az autóipari robotok. Ezeket általában robosztus, nehezen mozdítható, gyorsan mozgó, hegesztő karokként képzeli el az ember. És valóban: főleg 5-8 évvel ezelőtt leginkább a nagyméretű festő-, összeszerelő és hegesztő robotok voltak az elterjedtek.

Azonban a jövőben az autóipart is nagymértékben a kollaboratív, könnyen mozgatható robotok fogják meghatározni - többek között épp a már fent is említett, könnyű programozás miatt.

Sőt, ez már nem csak egy futurisztikus álom, hiszen autóipari kobotok már a Ford spanyolországi gyárában, vagy Szlovákiában a Visteon Elecronics-en belül is találhatóak, és már munkába is álltak.

Az ABB egyik legnépszerűbb ponthegesztő robotja a IRB6620-as, amely gyors kinyúlást, rövid ciklusidőt tesz lehetővé. (Egyébként olyannyira fürge, hogy egy híres svéd koreográfus még táncolt is vele.)

 

Orvosi robotok

Az együttműködő robotok talán egyik legemblematikusabb példája az orvosi robotok. Ezek ugyanis valóban szorosan kollaborállnak az orvosokkal: segítenek a műtétek közben, illetve a sebészeti beavatkozásoknál.

Az ABB kifejezetten nem sebészeti célú orvosi műveletek automatizálásával foglalkozik. Az ezzel kapcsolatos prognózisok szerint ugyanis mintegy 5 év múlva már 60.000 darab ilyen típusú robotra lesz szükség globálisan, ami a '18-as adatokhoz képest négyszer annyinak felel meg.

Az ABB felismerte, hogy az a kevés, magasan kvalifikált szakember, aki az egészségügyben dolgozik, értékes időt veszít a rutinszerű feladatokkal - ezt az időt pedig a gyógyításra, kutatásra is fordíthatnák. (Ilyen például a centrifugák rakodása, pipettázás, készletezés satöbbi.)

Ezeket az ismétlődő munkákat pedig lehet automatizálni a kobotokkal. Elsősorban olyan kollaboratív robotokat állítanak "hadrendbe", amelyek már jól teljesítettek más szektorokban - jellemzően az élelmiszeriparban.

 

Multifunkcionális együttműködő robotok - avagy YuMi, az ABB kobot-zászlóshajója

YuMi-t, az ABB első kobotját 2015-ben mutatták be, így már idén már az 5. születésnapját ünnepli. YuMi életútja azért is érdekes, mert eleinte arra fejlesztették, hogy segítse az összeszerelők munkáját. Viszont az, hogy hová fejlődött, már a szakemberek és mérnökök kreatív munkáját dicséri. Ugyanis a kobot iparágtól függetlenül, rendre jól teljesített.

A fent említett összeszerelésen túl segítette az anyagmozgatást, helyt állt az egészségügyben, de olyan kreatív feladatokkal is "megbízták", mint az ATM-ek tesztelése. Az itt felsoroltak közül ez tűnik a legérdekesebb feladatnak, úgyhogy nézzük is meg, miről van szó.

 

ATM-ek tesztelése

Ahogyan az esetek többségében is látszik, a robotokat akkor vetik be, amikor látják, hogy egy-egy ismétlődő, monoton feladat köti le a szakemberek figyelmét és energiáját. Ezáltal rengeteg, akár több száz(!) munkaóra megy el, látszólag teljesen felesleges, ám szükségszerű vizsgálatokkal.

Ilyen volt például az ATM-ek esetében is.

Hogy a pénzkiadók biztonságát garantálni tudják, bizonyos időközönként - hozzávetőlegesen félévente - szoftverfrissítést hajtanak rajtuk végre. Azonban mielőtt élesítenék az új verziót, a szakembereknek egy hosszú, és fárasztó tesztet kellett elvégeznie, hogy garantálják a pénzfelvétel biztonságát.

Ez persze rengeteg időt - és nem kevés hibalehetőséget rejtett magában. Az ember figyelme ugyanis akarva-akaratlanul lankad egy bizonyos idő után. Így hiába a többszöri mintavételezés, még ilyenkor is előfordulhatnak tévedések, amik aztán pénzügyi kockázatokat jelentenek.

Erre a tesztelésre "kérték fel" YuMi-t, aki maradéktalanul megfelelt az elvárásoknak. A történet végül happy enddel végződött. A kobotunk ugyanis hasznos munkát végez, a szakemberek pedig, szabadulva a monotonitás béklyójától, a fejlesztéssel és a kreatív problémamegoldással foglalkozhatnak.

 

YuMi, mint karmester

Most pedig megmutatjuk, hogy a kobotoknak nem csupán a termelésben és a szolgáltatóiparban, hanem a szórakoztatásban is van helyük. YuMi vezényelte ugyanis a híres tenoristát, Andrea Bocellit, valamint a teljes zenekart.

https://www.youtube.com/watch?v=fohc1Qg-rQU&feature=emb_title

 

Összegzés

A robotok és a kobotok tehát leginkább a monoton, ismétlődő feladatokat képesek helyettesíteni. Ezáltal pedig hatékonyabbá teszik a munkavégzést, hiszen rengeteg munkaóra felszabadul, amit az emberek kreatívan használhatnak fel. Erre pedig igencsak nagy szüksége van a legtöbb cégnek, hiszen a leterhelt munkaerő “helyébe” friss, ötletekkel teli kollégák lépnek, akikből vezetőként csakis profitálni tudunk.

Szerviz elérhetőség: robotszerviz@hu.abb.com

Sales elérhetőség: hu-robotsales@abb.com