Az ABB hogyan dekarbonizálta finnországi gyáregységét? Ebből milyen tanulságok és tapasztalatok vonhatók le?

Az elmúlt évben az ABB jelentős előrehaladást ért el célkitűzésében a tekintetben, hogy a 2019-es év adataihoz képest 39 százalékkal csökkentette a CO2-kibocsátását. Az ABB elkötelezte magát, hogy a teljes, több mint 10 000 gépkocsiból álló járműparkját villamosítja, és működésükhöz 100 százalékban megújuló energiát biztosít. Az ABB az elmúlt években több mint 100 energiahatékonysági projektet valósított meg, amelyek 17,5 GWh energiát takarítottak meg. De ez nem minden, hiszen az ABB egy jóval nagyobb és komplexebb projektbe vágott bele, technológiai fejlesztések és innovatív stratégiák segítségével dekarbonizálta a finnországi porvooi gyáregységét. 

Milyen célokat tűzött ki az ABB a porvooi gyár működtetésével kapcsolatban? 

Milyen üzem működik Porvooban? A 6600 négyzetméteres telephelyen az északi országok intelligens épületeinek piacához szükséges kábelezési tartozékokat és szerelési alapanyagokat gyártja a vállalat. Az ABB a porvooi gyárát választotta a projekt telephelyének, mert már korábban is jelentős volt az energiaköltség megtakarítása. Az ABB szén-dioxid-semleges működést szeretett volna elérni a finnországi gyárában. A projekt indulását követően a gyár már az első évben 636 tonnával csökkentette a CO2-kibocsátását és mára 100 százalékban megújuló energiát használ fel. A digitális megoldásokkal, a 100 százalékban megújuló energiák felhasználásával, fenntartható alternatívák alkalmazásával a gyár fontos lépést tett egy fenntarthatóbb értéklánc kialakítása felé. Az újrahasznosított műanyagok felhasználásával a vállalat karbonlábnyoma évente további 106 tonnával csökken. A vállalat telephelyén az alkalmazottak és a látogatók elektromos jármű töltése is megújuló energiával történik. 

Az ABB Mission to Zero™ projektje a gyártás szén-dioxid semlegességét célozza meg az energiatermelés, a fűtés, a hűtés és a villamosenergia tekintetében

Az ABB porvooi gyára fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül szén-dioxid semleges működést valósít meg. Mindezt az ABB és partnerei legkorszerűbb technológiáinak felhasználásával, valamint a most is futó Mission to Zero™ program keretében valósította meg. A Mission to Zero program az ABB szén-dioxid semlegesség felé vezető útjának kereteit szablya meg, mind saját telephelyei, mind ügyfelei tekintetében. A program amellett, hogy segíti a globális kibocsátási célok elérését, hozzájárul az adott közösség jobb levegő minőségéhez és a biodiverzitás biztosításához.

Az ABB szén-dioxid semleges tevékenységet folytat a finn porvooi gyárban

A világ szén-dioxid-kibocsátásának egyötöde a gyártási és termelési szektorból származik, ezért a gyártócsarnokok épületautomatizáláson keresztül történő digitalizálása kulcsszerepet játszik a telephely megbízhatóságának, az energiafogyasztásának és az üzemeltetési költségének a kezelésében. De honnan származnak a digitalizáláshoz szükséges adatok? A pontos információ létfontosságú a fenntarthatósági projektek megfelelő kivitelezése érdekében, ezért az ABB BE Sustainable with Active Energy megoldását alkalmazta, amely valós időben nyomon követi a közművek működését, elemzi az energiafelhasználást és a károsanyag kibocsátási szintet. Ezen rendszeren keresztül tökéletesen kezelhető a gyártás teljes energiafogyasztása is. 

Az ABB porvooi projektje meghozta gyümölcsét, komoly megtakarítást és CO2-kibocsátás csökkenést értek el

A porvooi gyár termeléséből származó energiát újrahasznosítja, geotermikus energiával, napelemes technológiával, a légkompresszorokból származó hő hasznosításával, valamint a műanyagipari gépeket kiszolgáló hűtőhálózatok hővisszanyerésével biztosítja a gyár energiaellátását. Az ABB porvooi gyártóüzemének folyamatainak megértése kiemelten fontos volt a projekt sikerének érdekében. Különösen a hulladékhő áramlásának megértése volt kulcsfontosságú. Miért? Mert a gyártási eljárás sok vízhűtést igényel. Emellett a gyár sok sűrített levegőt használ. Mindkettő jelentős hulladékhőt termel, amelyet a siker érdekében össze lehetett és kellett is gyűjteni. A porvooi ingatlan energia újrahasznosítása már a teljes hőigény 60-65 százalékát biztosítja. A fűtési igények akár 97 százalékát hulladékhő-újrahasznosítással és geotermikus hővel fedezik, valamint csak a termelésből származó hővisszanyerés utólagos beszerelése a teljes energiafogyasztásnak a 21 százalékos csökkentését tette lehetővé.

Az ABB porvooi üzemének szakemberei költséghatékony módszert kerestek a karbonlábnyom csökkentésére

A projekt kezdetekor a karbonsemlegességre törekedtek az ABB szakemberei, ami azt jelentette, hogy minimalizálni akarták a porvooi gyáregységipari csarnokainak távhő fogyasztását. A karbonsemlegesség és a költséghatékonyság alapvetően kizárja egymást, de nem ebben az esetben. A cél az volt, hogy akár 95 százalékkal csökkentsék a gyár távhő és hőszivattyús fűtési energiaigényét. Ennek érdekében elkezdték keresni a cél elérésének módjait. Erre kettő megoldást találtak, a hulladékhővisszanyerést és geotermikus hő felhasználását. A hangsúly a fűtési energiafogyasztás minimalizálásán volt. Ezért egy olyan energia újrahasznosító rendszert terveztek, amely felhasználja a hulladékhőt. A rendszer méretezésekor elkezdték az ABB szakemberei megtervezni, hogy hány geotermikus kútra van szükség. Ez fontos részlete volt, hogy pénzügyileg ésszerűvé tegyék a projektet. Lényeges szempont volt a vásárolt energia felhasználásának minimalizálása, vagyis az, hogy a projekt mennyivel csökkenti a távhő részarányát. A hőszivattyú által felhasznált kevés áramot is sikerült megtakarítani, amit a hűtésre felhasznált áram csökkentése révén értek el. Ez a beszerzési energia terén teljes energiamegtakarítást eredményezett.

A napenergia felhasználása is a projekt részét képezte

A napelemek részaránya a porvooi gyár energiatermelésében mindösszesen 5-7 százalék. Nagyon nagy méretű napelemes rendszert a gyárban helyhiány miatt nem lehetett kiépíteni, ráadásul az ingatlan nagyon intenzív villamosenergia-felhasználás szempontjából, mivel a termeléshez sok áram kell. A fő kihívást a napelemrendszer optimális kiépítését jelentette. A gyárépület tetejének teherbíró képessége nem volt elegendő, pedig eredetileg a tetőre tervezték a napelemek elhelyezését. A tető teherbírása elegendő a lehulló hó terheléséhez, de a napelemek súlyát már nem bírta volna el, ezért ezeket a talajszintre kellett helyezniük.

Milyen megtérüléssel számoltak az ABB szakemberei, mikor a porvooi projektbe belekezdtek? 

A rengeteg átgondolt fejlesztésnek, innovációnak köszönhetően a projekt pénzügyileg rentábilis lett. Ami például a korábbinál alacsonyabb energiaszámla formájában is megmutatkozik, de emellett a gyár szén-dioxid-kibocsátása is csökkent, például a fűtésre felhasznált energiát most a hűtőhálózatból nyerik. A hűtőhálózatból felvett összes energia ugyanilyen arányban csökkenti a vízhűtési rendszerek működését. Ebben az esetben nincs szükség a hűtőgépek működtetésére, amely komoly megtakarítást jelentett. Érdemes megnézni a megtérülés adatait is, amely mindösszesen 6-7 év.

Az ABB porvooi gyárában alkalmazott koncepció szinte minden ingatlanra alkalmazható

Az energiatakarékossági projektek akkor rentábilisak, ha azokba egyidejűleg a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos innovatív megoldásokat is beépítik a szakemberek. A porvooi ABB gyárhoz hasonló feltételek az ipari, kereskedelmi és logisztikai központokban, kórházakban és iroda- és kereskedelmi épületekben egyaránt modernizálhatóak

Az ABB szakemberei szerint a megoldásokat könnyű volt megtalálni, hiszen bevásárlóközpontok és irodaházak esetében részben már megvalósítottak hasonló projekteket. Főleg a technológia és annak alkalmazásai már a projekt kezdetén ismertek voltak. Ebben az új projektben leginkább a technológia felhasználásán és annak komplex alkalmazásán volt a hangsúly, amelynek következtében a gyár energiatakarékos üzemmé vált.