- Az ipari vállalatok vezetőinek 63%-a már beruházott energiahatékonysági fejlesztésekbe, további 29% pedig a következő 12 hónapban tervezi ezt – az eredmények azonban továbbra is széttagoltak és egyenetlenek
- Az energia a működési költségek átlagosan egynegyedét teszi ki, és a válaszadók közel 60%-a szerint a növekvő költségek veszélyeztetik a jövedelmezőséget – azonban 2022 óta a jövedelmezőség legfőbb gátját inkább az adatok hiánya, a szakértelem korlátai, és az elszigetelten működő szervezeti egységek jelentik
- A digitális felkészültség mértéke világszerte eléri a 67%-ot, és tízből nyolc válaszadó szerint az energiahatékonysági beruházásokat a teljes tulajdonlási költség (TCO) alapján kellene meghatározni – ennek ellenére ezt csak 37% alkalmazza következetesen
Az ABB jelentése szerint az energiahatékonyság mára a vállalatvezetés szintjén is fontos nyereségességi és kockázatkezelési tényezővé vált. Számos iparvállalatnak nehézséget okoz, hogy az energiahatékonyság javításának szándékát mérhető eredményekre váltsa.
A Sapio Research közreműködésével készült, 15 országra és 15 iparágra kiterjedő, 2 700 döntéshozó megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja, hogy a válaszadók 63%-a már fektetett be az energiahatékonyságba, további 29% pedig a következő 12 hónapban tervezi ezt megtenni. Az előrelépést azonban egyre inkább a végrehajtási hiányosságok fékezik.
Az energiaköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek: átlagosan a működési költségek mintegy egynegyedét teszik ki. A vállalatok közel 60%-a szerint az emelkedő energiaköltségek folyamatosan veszélyeztetik a jövedelmezőséget, annak ellenére, hogy a nagykereskedelmi árak valamelyest stabilizálódtak, a piaci hangulat nyugodtabbá vált. A probléma nem az elszántság vagy a finanszírozás hiányában rejlik. A vezetők számára a kihívás már nem az áremelkedésekre való reagálás, hanem a tartós áringadozások és a strukturális kitettség kezelése.
„Az energiahatékonyság mára az üzletmenet folytonosság, a szabályozási előírások betartása és a hosszú távú értékteremtés sarokkövévé vált - ez a piacra lépés elengedhetetlen feltétele” – magyarázta Erich Labuda, az ABB Motion Services divíziójának vezetője. „Manapság a vezető vállalatok tudatosan optimalizálják az energiafelhasználásukat, a kihívást azonban a megoldások széles körű és hosszú távú bevezetése jelenti számukra.”
Ma már a megvalósítás, nem pedig a szándék a döntő tényező
A kutatás rámutat, hogy a digitális felkészültség mára általánossá vált: a válaszadók kétharmada (67%) már alkalmaz a digitális energiagazdálkodási eszközöket, vagy készen áll azok bevezetésére. A felkészültség azonban önmagában nem garantálja az eredményeket. A beruházási döntések meghozatalakor csupán 37% veszi következetesen figyelembe a teljes tulajdonlási költséget (TCO) – annak ellenére, hogy tízből nyolc (81%) egyetért azzal, hogy e szempontnak kellene irányadónak lennie a beszerzés során.
Ugyanakkor az energiahatékonyságért való felelősség továbbra is széttöredezett a vállalatvezetés, az üzemeltetés, a fenntarthatósági, a karbantartási és a pénzügyi részlegek között, és nincs egyetlen olyan szervezeti egység sem, amely egyértelműen felelős lenne érte.
„Az energiahatékonyság előtt álló korlátok alapvetően megváltoztak” – tette hozzá Labuda. „Már nem a költségek jelentik a fő akadályt – arányuk 2022 óta 50%-ról 43%-ra csökkent. A vállalatokat jelenleg az elszigetelten működő szervezeti egységek (az ún. “szervezeti silók”), a szakképzettségi hiányosságok és a használható adatok hiánya tartja vissza. Ez kritikus fordulópontot jelez: a feladat az, hogy a szándékból következetesen megvalósítható, skálázható gyakorlat váljon.”
A megújuló energiaforrások önmagukban nem oldják meg a problémát
A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre nagyobb a veszélye a „megújuló energiaforrások kiépítése utáni önelégültségnek”. Azok között a szervezetek között, amelyek átálltak a megújuló energiaforrásokra (a válaszadók 39%-a), több mint egyharmad számolt be arról, hogy kevesebb figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra.
Bár a megújuló energiaforrások csökkentik az energia szén-dioxid-intenzitását, a felhasznált energia mennyiségét nem csökkentik. Ez azt jelenti, hogy még azoknál a vállalatoknál is jelentős hatékonyságnövelési lehetőségek maradnak kiaknázatlanul, amelyek már biztosították maguknak a zöld energiát. Ennek következtében elmaradnak azok az előnyök, amelyek a működési rugalmasság növeléséből, a hosszú távú költségek kontrolljából és az árkockázatok csökkentéséből származnának.
Az ipari energetikai átállás következő szakaszát egyértelműen a megvalósítás minősége határozza meg. Bár a vállalatoknál magas az aktivitás szintje, az erőfeszítések gyakran szigetszerűek, hiányzik belőlük a koordinált, hosszú távú megközelítés.
„A megvalósítási hiányosságok kiküszöbölése érdekében az ABB a diagnosztikát ötvözi a motorhajtású rendszerek célzott korszerűsítésével, szoftveralapú optimalizálással, eredményalapú finanszírozással és teljes életciklusra kiterjedő szolgáltatásokkal” – zárta szavait Labuda. „A teljes körű energiaintelligencia – azaz az energetikai adatok gyűjtése, elemzése és a döntéstámogató felhasználása – kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalatok hatékonyabbá, rugalmasabbá és környezetkímélőbbé váljanak, és hogy elszigetelt kezdeményezéseikből tartós teljesítménynövekedést érjenek el.”
A teljes jelentés az alábbi oldalon érhető el: End-to-end energy intelligence. Closing the efficiency execution gap.
Az ABB Hajtások üzletága a motorok és hajtások globális vezető szereplője, és meghatározó szerepet játszik egy produktívabb és fenntarthatóbb jövő megvalósításában. Innovációinkkal és folyamatos technológiai fejlesztéseinkkel energiahatékony, a dekarbonizációt és a körforgásos működést támogató megoldásokat kínálunk ügyfeleink, az iparágak és a társadalom számára. Digitalizált hajtásaink, motorjaink és szolgáltatásaink segítségével partnereink kiválóbb teljesítményt, nagyobb üzembiztonságot és megbízhatóságot érhetnek el. Motorvezérelt megoldásaink az alkalmazások széles körét lefedik valamennyi ipari szegmensben, hozzájárulva a hatékonyabb és tisztább működéshez. A villamos hajtásláncok területén szerzett több mint 140 éves tapasztalatunkra építve, 100 országban jelen lévő, több mint 23 000 munkatársunk nap mint nap fejleszti tudását, hogy még magasabb szintű megoldásokat kínálhassunk partnereink számára. go.abb/motion
Az ABB globális technológiai vezető szerepet tölt be az energetika és az automatizálás területén, amely egy fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb jövő megvalósítását teszi lehetővé. Mérnöki és digitalizációs szakértelmének összekapcsolásával az ABB támogatja az iparágakat abban, hogy kiemelkedő teljesítménnyel működjenek, miközben hatékonyabbá, termelékenyebbé és fenntarthatóbbá válnak. Az ABB ezt a megközelítést „Engineered to Outrun” néven foglalja össze. A vállalat több mint 140 éves múlttal rendelkezik, és világszerte mintegy 110 000 munkavállalót foglalkoztat. Az ABB részvényeit a SIX Swiss Exchange (ABBN) és a Nasdaq Stockholm (ABB) tőzsdéken jegyzik. www.abb.com
Magyarországi leányvállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult és azóta az egyik vezető szállítóként van jelen a hazai közmű-, valamint energetikai szektorban.
ABB weboldal: http://new.abb.com/hu
Facebook oldal: https://www.facebook.com/ABBMagyarorszag
Instagram: magyarorszag https://www.instagram.com/abb_magyarorszag/
