A berendezés fontos információkkal járul hozzá az éghajlatváltozás kapcsán folytatott vitákhoz.
Az ABB évtizedek óta állít elő a légkörben található gázok mérésére és elemzésére alkalmas szofisztikált, analitikai berendezéseket, hogy segítségükkel a tudósok jobban megismerjék az atmoszféra összetételét és változásait. Az ABB ezúttal a Föld felszínéről visszaverődő hőt a légkörben csapdába ejtő, ezáltal globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok (angol rövidítéssel: GHG) pontosabb méréséhez kíván hozzájárulni.
Az egyik ilyen műszer az ABB spektrofotmétere, amelyet a 2018 októberében – egy japán kormányzati projekt keretében – felbocsátott Greenhouse Gases Observing Satellite-2 (GOSAT-2) műhold vitt magával. Az az analizátor, amely a GOSAT-2 műholdra is felkerült, az infravörös fényenergiát méri és elemzi az optikai spektrum számos pontján (a GOSAT-2 nagyjából 10.000 hullámhosszt képes megkülönböztetni). Ami még fontosabb, ezek a műszerek folyamatosan mérik a visszavert, illetve az átbocsátott fénysugár intenzitását, amiből az adott összetételre jellemző molekuláris „ujjlenyomatokat” képezik. Az adszorpciós spektroszkópia néven ismert technika alkalmazásával (pontosabban a Fourier Transzformációs Infravörös Technológia) az ipari szennyező forrásokból kibocsátott káros anyagokat igen nagy magasságból képes meghatározni, akár az űrből is nagy pontossággal és folyamatos monitorozással.
„Ez a technológia sokféleképpen alkalmazható a mezőgazdaságtól – ahol meg tudja állapítani, hogy egészséges-e a termés – az időjárás előrejelzésén és a környezetet szennyező üzemek felderítésén át egészen olyan bolygók összetételének meghatározásáig, amelyek naprendszerünkön kívül életnek adhatnak otthont” – állítja Frederic Grandmont az ABB Quebec Space & Defense Systems-nek a technológiai és üzletfejlesztésért felelős vezetője, ahol a spektrofotométert kifejlesztették.
„A GOSAT küldetésének végső célja visszaigazolni az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatban eddig szerzett ismereteinket” – teszi hozzá Grandmont. –„Tudni akarjuk ugyanis, hol bocsátják ki ezeket a gázokat, mi és hol nyeli el azokat, és az időjárási folyamatok hogyan mozgatják Földünk körül ezt a gáztömeget.”
A GOSAT-2 műhold 613 kilométeres magasságban, naponta 15-ször kerüli meg a Földet, miközben az ABB analizátor segítségével több, mint 100.000 nagy pontosságú, légköri szén-dioxid-, metán-, ózon-, vízpára-, szén-monoxid- és nitrogén-dioxid-mérést végez.
Az analizátor által összegyűjtött légköri összetételi adatokat a Föld körüli pályán keringő műhold a Japánban található National Institute for Environmental Study (NIES) intézetbe továbbítja. A NIES szakembergárdája archiválja, majd a két félteke GHG-koncentrációját bemutató átfogó térképek formájában dolgozza fel az adatokat. A Föld körüli pályáról végzett mérések nyomán az egyik legmegdöbbentőbb felismerés arról tanúskodik, hogyan képes a növények tavaszi növekedési időszaka globális szinten eltüntetni a tél folyamán felhalmozódott, üvegházhatást okozó gázok nagy részét. Az üvegházhatású gázok nagy tömegének kibocsátása az erősen iparosodott területeken ugyancsak jól látható a Föld körüli pályáról.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=6&v=2fLWBZAyHsQ
A NIES csapata most hitelesíti a GOSAT-2 GHG-szenzora által végzett méréseket. A műholdról kapott adatokat földfelszínre vagy légi jármű fedélzetére telepített, illetve meteorológiai ballon segítségével feljuttatott műszerek mérési eredményeivel vetik össze, hogy meghatározzák a GOSAT adatainak pontosságát.
A GOSAT-2 mérései fontos adatokkal gyarapítják a klímatudomány ismeretkörét, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a káros anyagok kibocsátását korlátozó nemzetközi éghajlatvédelmi politika kidolgozásához. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) – az ENSZ azon testülete, melynek feladata, hogy rendszeresen beszámoljon a GHG-problémák mindenkori helyzetéről – nagymértékben támaszkodik a GOSAT adataira, amelyek alapul szolgálnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló nemzetközi egyezmények megvitatásához.
Az üvegházhatást okozó gázok folyamatos mérése azért szükséges, hogy pontosabban tudjuk számszerűsíteni, miként köti meg és tárolja Földünk ezeket a gázokat a füvekben, a mezőgazdasági terményekben és a fákban. Ha a tudósok pontosabban megértik ezeket a biológiai mechanizmusokat, akkor jobb módszereket dolgozhatnak majd ki a szén-dioxid-kibocsátás káros hatásainak enyhítésére. A károsanyag-kibocsátás folyamatos mérése azért is nélkülözhetetlen a különböző szinteken (országok, városok, iparágak szintjén), mert versenykörnyezetben csak így lehet érvényt szerezni a kibocsátáskereskedelmi intézkedéseknek.
