A Svájcban található legnagyobb energiatároló egy átlagos család havi igényének megfelelő mennyiségű elektromos energiát képes tárolni, és ebben óriási szerepe van az ABB fóti gyárában gyártott energiatároló állomásának (ESM- Energy Storage Modul). Az ABB a berendezést Zürich kanton energiaszolgáltatójával, az EKZ-val közösen valósította meg Dietikonban, hogy tesztelje ennek a tárolóeszköznek a lehetőségeit az elektromos hálózaton.
Bemutatták Svájc legnagyobb egyenáramú energiatárolóját, amelynek célja, hogy új ismeretekkel szolgáljon az elosztóhálózatban tárolóelemként való használhatóságáról. Az egy megawatt csúcsteljesítményre méretezett berendezés kereken 500 kilowattóra tárolására képes - ez nagyságrendileg egy átlagos családi házban élő család egyhavi elektromos energia igényének felel meg.
A demonstrációs berendezést az ABB szállította és gyártotta, és az ABB termékei és rendszerei közül egy speciális kétirányú inverter, a SCADA-irányítástechnikai rendszer, valamint az akkumulátorok befogadására az ABB fóti gyárában gyártott energiatároló állomás (ESM- Energy Storage Modul) kapott szerepet. A rendszertervezés a Badenben működő Energia Rendszerek Divízió (PSSS) felelőssége volt, amíg az energiatároló állomás konstrukciós, gépészeti és villamos tervezését az ABB magyarországi kompakt transzformátorállomás gyárának munkatársai végezték.
Robert Itschner, a PSSS vezetője a sajtókonferencián tartott prezentációjában ismertette, milyen áramtermelési trendek terhelik meg egyre inkább az elosztóhálózatot: a fogyasztóktól távoli, decentralizált és ingadozó termelés. Az akkumulátoros tárolók közvetítő szerepet játszhatnak, például helyben tárolhatják a fotovoltaikus (napelemes) úton, vagy a szélerőművek által nyert elektromos energiát, és így decentralizáltan elnyelik a termelési és a fogyasztási csúcsokat. Az energiatárolók meddőkompenzációra és rendkívül gyorsan elérhető tartalékenergia forrásaként is használhatók.
A költségek egyelőre az energiahálózatban való gazdaságos használat ellen szólnak. A felhasznált lítium-ion akkumulátorok azonban, amelyek a laptopokban és a mobiltelefonokban is megtalálhatók, egyre kedvezőbb áron érhetők el. Az energiatároló állomásban 10 000 ilyen cella található. Ezzel a pilot projekttel a következő hónapokban és években azt vizsgálják, hogyan optimalizálhatók a különböző szabályozási paraméterek, és hogyan hatnak a töltési és kisütési folyamatok a gyakorlati alkalmazásra.
Háttéranyag
Az elektromos energia nem tárolható – eltekintve a kondenzátoroktól és a szupravezető tekercsektől, amelyek csak viszonylag kis mennyiségű energia rövid idejű tárolására alkalmasak. A hosszabb idejű tároláshoz ezért a villamosenergiát más formába alakítják át, és szükség esetén, az elektromos hálózatba történő visszatáplálás előtt visszaalakítják elektromos energiává.
A legismertebb megoldásnak a szivattyús tározók számítanak, ahol a helyzeti energiát használják az átmeneti tárolásra. A technológia bevált, a kereken 80 százalékos hatásfokkal kellőképpen hatékony, és a víztározókban hatalmas energiamennyiségek tárolhatók megbízhatóan.
Az energia átmeneti tárolása iránti szükséglet azonban a nap- és szélerőművek létesítése és ezeknek a természetükből adódóan nem fogyasztásfüggően vezérelhető energiatermelési csúcsai miatt azonban olyan mértékben emelkedik, amely nem elégíthető ki szivattyús tározókkal, feltéve, hogy az európai hegységekben még beépítetlenül akarunk hagyni néhány magasan fekvő völgyet. Emellett az energia átvitele a nagy távolságban elhelyezkedő tároló tavakhoz tovább terheli az átviteli hálózatot.
Lázas kutatás folyik az alternatív megoldások után. A termikus opciók mellett a kémiai energia formájában – tehát elemekben, illetve akkumulátorokban – történő tárolás játszik fontos szerepet. Meggyőző az átalakítás magas összhatásfoka, amely meghaladja a szivattyús tározó összhatásfokát, és emellett az eljárás problémamentesen skálázható, tehát a legkülönbözőbb teljesítményszinteken használható.
